Előrehozott választásokat tartanak csütörtökön Nagy-Britanniában

Theresa May konzervatív párti miniszterelnök - aki korábban határozottan elvetette az idő előtti választásokat - április 18-án jelentette be teljesen váratlanul az előrehozott választások kiírását.

A jelenlegi választási törvény öt évben rögzíti a parlament mandátumát, vagyis a 2015-ben megtartott legutóbbi választások után 2020 májusában lett volna esedékes az újabb választás. A törvény szerint ez azonban felülírható, ha az alsóházi képviselők kétharmados többséggel megszavazzák a soron kívüli választásokat. Az alsóház Theresa May bejelentése után egy nappal ennél is sokkal nagyobb arányban, 522 szavazattal 13 ellenében hagyta jóvá az előrehozott választások megtartását.

May egyebek mellett azzal indokolta az előrehozott választások meghirdetését, hogy erőteljesebb választói mandátummal szeretné elkezdeni a brit EU-tagság megszűnéséről szóló tárgyalássorozatot az Európai Unióval. A kormányfő indoklásában szerepelt az is, hogy az ellenzék igyekszik akadályozni a Brexit-folyamatot, kihasználva a Konzervatív Párt csekély, az összes többi frakció létszámához képest mindössze 17 fős alsóházi többségét, és ezért is szükséges a megerősített mandátum. Az alsóházat május 3-án oszlatták fel a brit választási törvény értelmében, amely arról rendelkezik, hogy a parlament választott kamarája a választások előtt 25 munkanappal befejezi tevékenységét és feloszlik.

Ezzel megszűnt az alsóház addigi tagjainak képviselői jogállása, a képviselői mandátummal járó jogosultságokkal és kötelezettségekkel együtt. A Konzervatív Párt vezette kormány a helyén marad a választások napjáig, de jelenleg a kabinet tagjai sem alsóházi képviselők. A törvényerejű brit szokásjog alapján a kabinet tagja csak az lehet, aki egyben a parlament tagja is, így azok a jelenlegi kormánytagok, akiket esetleg nem választanak meg ismét alsóházi képviselőnek csütörtökön, a választások után automatikusan kiesnek az új kormányból is. A felső kamara, a nem választott tagokból álló Lordok Háza tovább funkcionál, de csak korlátozott jogkörökkel. A május elején feloszlott alsóház összesen 299 ülésnapot tartott.

Legutóbb több mint ötven éve, 1966-ban fordult elő, hogy hivatalban lévő brit kormányfő az előző választások után kevesebb mint négy évvel önszántából előrehozott választásokat írt ki. Abban az évben Harold Wilson munkáspárti miniszterelnök alig 17 hónap után hirdetett újabb választásokat, mivel pártjának mindössze négyfős többsége volt az alsóházban. Wilson az újabb választások után a többi frakció összlétszámát 96 fővel meghaladó munkáspárti frakcióval a háta mögött alakíthatott új kormányt.

A mostani választások kiírása utáni első felmérések még földcsuszamlásszerű konzervatív győzelmet vetítettek előre. Voltak olyan közvélemény-kutatási adatok, amelyek azt valószínűsítették, hogy a Konzervatív Párt kétszáz főt meghaladó alsóházi többséggel alakíthat ismét kormányt.     Az azóta eltelt hetekben azonban a konzervatívok korábbi 18-20 százalékpontos támogatottsági előnye jelentősen csökkent, és az utóbbi időszakban voltak olyan felmérések, amelyek szerint az abszolút többség megszerzése is kérdésessé vált a Konzervatív Párt számára. A legtöbb közvélemény-kutatás mindazonáltal még mindig a konzervatívok egyértelmű győzelmét jósolja, de földcsuszamlásszerű diadalt ma már senki nem vár.